top of page

Neurodivergencia, queer idegrendszer és a test: mit lát ma a tudomány – és hogyan kapcsolódik mindehhez a Somatic Experiencing?

A neurodivergens és queer emberek idegrendszeréről szóló diskurzus sokáig a patológiák nyelvén zajlott. Az elmúlt tíz év kutatásai azonban egyre egyértelműbben mutatják, hogy nem „zavarokról”, hanem valid, stabil neurobiológiai variációkról beszélünk, amelyek gyakran saját adaptív logikával, érzékelési mintázatokkal és stresszreakciós profilokkal rendelkeznek. A neurodivergencia, queer idegrendszer sajátosságai és a test jelzései nem véletlenek.


Neurodivergencia mint érzékelési és idegrendszeri variáció

Az autizmus, az ADHD, a dyslexia vagy a PDA-profil mind olyan idegrendszeri szerveződések, ahol:

  • az érzékszervi bemenet másképp működik, gyakran fokozott szenzoros érzékenységgel;

  • az interocepció (belső testi jelzések érzékelése) eltérő mintázatokat mutat;

  • az agy fenyegetés-érzékelő rendszere (amygdala–insula (szigetkéreg)–ACC (elülső övkéreg) hálózat) aktívabb vagy gyorsabban aktiválódik;

  • a dopaminerg motivációs rendszer más időzítéssel és erősséggel szabályoz.

Ezeket a kutatások egyre inkább “az idegrendszeri fejlődés dimenziói”-ként írják le ezeket az állapotokat, nem pedig betegségekként (Murray et al., 2022).


A queer identitás és a kisebbségi stressz neurobiológiája

A queer és transz emberek idegrendszere nem „másként születik meg”, hanem más környezetben fejlődik: a kisebbségi stressz modell (Meyer, 2003) szerint a krónikus stigmatizáció, mikroagressziók és fenyegetettségérzés tartós allosztatikus terhelést okoz.

A kutatások azt mutatják, hogy:

  • tartósan magasabb kortizol-variabilitás jelenhet meg (Hughto et al., 2021),

  • fokozott éberségi mintázatok alakulnak ki,

  • az idegrendszer „anticipatory threat detection” üzemmódba kerülhet, függetlenül a valós helyzet biztonságától.

Ez nem egyéni „túlérzékenység”. Ez adaptív neurobiológia egy olyan világban, ahol a test évekig tanulja: biztonságot először magamnak kell létrehoznom, mert nem adott.


Vintage stílusban rajzolt emberi agy

Hol kapcsolódik ehhez a Somatic Experiencing (SE)?

A Somatic Experiencing egyik központi kérdése: hogyan tanulja újra az idegrendszer, hogy a belső és külső ingerek szabályozhatók?

Mind a neurodivergens, mind a queer klienseknél gyakoriak az alábbi mintázatok:

  1. Szenzoros túlterhelődés – a SE finom pendulációs gyakorlatai segítik a szenzoros input „adagolását”

  2. Gyors fenyegetés-reakciók (mobilizáció/freeze) – a SE mikro-orientációi és titrálási folyamatok csökkentik az amygdala túlaktivációját

  3. Interocepciós bizonytalanság – fokozatos, testérzetalapú újrakapcsolódás, amely nem erőlteti az érzelmek verbalizációját

  4. Kisebbségi stressz hatásai – a SE lehetőséget ad a testnek arra, hogy visszatérjen egy olyan állapotba, ahol a nyitottság, a kíváncsiság és kapcsolódás nem feltétlenül veszélyes


A neurodivergens klienseknél gyakran a szenzoros stabilizáció az első lépés.A queer és transz klienseknél gyakran a biztonságos kapcsolat, nem-patologizáló jelenlét teremti meg az idegrendszeri újramintázódás feltételeit.


A sokféleség természetes változatosság


A kutatások új iránya (Yao et al., 2023) azt mutatja, hogy a „szabályosnak” tekintett stresszreakciók – mobilizáció, lefagyás, helyreállás – az idegrendszeri diverzitáson belül különböző sebességgel, küszöbszinten és mintázatban jelennek meg. Ezért az SE lényege nem az, hogy „normalizálja” a klienst, hanem hogy hozzáférést adjon a saját ritmusához.

A neurodivergens és queer testek nem működnek rosszabbul. Ők más térképpel navigálnak.


Irodalom

  • Hughto, J. M. W., et al. (2021). Physiological impacts of structural stigma on transgender people. Psychoneuroendocrinology.

  • Meyer, I. H. (2003). Prejudice, social stress, and mental health in sexual minorities. Psychological Bulletin.

  • Murray, A.L. et al. (2022). Neurodevelopmental dimensions: a transdiagnostic approach. Nature Reviews Neuroscience.

  • Yao, N. et al. (2023). Stress responsivity variability and adaptive neurodiversity. Current Biology.

  • Payne, P., Levine, P. A., & Crane-Godreau, M. A. (2015). Somatic Experiencing: using interoception and body awareness to heal trauma. Frontiers in Psychology.

Hozzászólások


  • Facebook
  • Instagram

©2023 – Whole in One. Készült a Wix.com segítségével

bottom of page